2.rész

A kis szobábra teljes csend telepedett, csak a falon lévő óra kattogását lehetett hallani. Az asztal mögött ülő férfi csendben figyelte a véres arcú tinédzsereket. A férfinek eszébe jutott gyermekkori önmaga, amikor ő keveredett bajba és felduzzadt ajkakkal ment haza, ahol édesanyja aggódva látta el sebeit.
Halványan elmosolyodott a kellemes emlékre, de ezt a fiatalok nem vették észre, mert mind lehajtott fejjel figyelte a padlót. Nem szerette, ha az emberek rosszkedvűek, ezért is volt vajból a szíve a férfinak.
A férfi a a falon lévő órára pillantott, majd sóhajtva állt fel az asztalától. Tudta kik állnak előtte, mindegyik fiatalt nagyon jól ismerte. Tudta, hogy ők nagyon sok szerepet fognak játszani egymás életében.

Ray szemszöge

Kinyírom! Hogy képzelte, azt hogy csak úgy közbe lép két idegbeteg állat közé? Na persze, majd pont MissBajkeverő fog jót csinálni. Istenem, miért adtál nekem ilyen bátor barátot? Miért nem adtál egy csendes, visszahúzódó lány barátot. Tuti szivatni akarnak a fentiek, de miért?
- Tom. -szólította meg nyugodt hangon Mr. Drawen - Kisérd le Brookot az orvosiba és ha elláttak titeket gyertek vissza.
Tom bólintott, és Brookkal az oldalán kiléptek a barna színű faajtón.
-Jake szólnál Brook szobatársának?
-De mié... -szóltam közbe, de Mr. Darwin tovább folytatta.
-Ray, te pedig pakold össze a holmiaidat és utána mindketten gyertek vissza. -közölte, majd hátatt fordított és a papírjait kezdte el rendezgetni.
Egy pillanatra végignéztem a negyveneiben járó férfin, majd hátat fordítva neki Jake-kal kiléptünk a szobából. Amint bezártam magam mögött az ajtót, megtorpant és Jake-ra meredtem. Jake úgyanúgy tett, mint én de ő ennek az egésznek hangot is adott.
- Mi a franc folyik itt? -tárta szét kezeit és úgy figyelt engem.
Sóhajtva vakartam meg a tarkómat.
-Nem tudom - engedtem le a karom magam mellé és hátat fordítottam Jake-nak -De hamarosan kiderül. -azzal otthagytam őt és a szobámba mentem.

Adam szemszöge

-James, hol van az anyám? -kérdeztem öreg inasunkat. James szokásos egyenes háttal és hátra tett kezekkel, komoly arcal válaszolt.
-A Fiatalok Árvaházába ment, uram. -közölte semleges hangon. Kíváncsi vagyok mikor nevetett utóljára, mert amióta ismerem még egyszer sem láttam az arcán egy kis mosolyt sem.
-Mikor ment el?
-Fél órája, uram.
-És miért mennt oda? - halmoztam el egy újabb kérdéssel.
-Ma választ ki egy fiatalt az árvaházból, akit 1 hónapig fogunk elszállásolni, ezzel is támogatni az árvaházat, uram.
-Ja tényleg. James, ha haza jött anyám mondja meg neki, hogy egy haveromhoz mentem és csak holnap jövök haza. -dugtam zsebembe a kezeimet.
-Igenis, uram. - ezzel meg is volnék.
Ma hatalmasat fogom bulizni. Készülj fel világ, mert jön Adam Edison.




Sziasztok!!! Ezt volt a második rész, ami tudom hogy elég kevés, de még bele kell jönnöm az írásba. Semmi ok a pánikra, mert ennél hosszabb és izgalmasabb lesznek a következő részek. Az elején ott nem írtam oda, hogy ki szemszögéből nézzük a történetett, aki nem jött volna rá annak elmondom, hogy Mr. Darwin külső szemlélőjeként írtam, vagy mint egy mesélő. Ettől nem kell megilyedni, mert még lesznek ilyenek.
Nyugodtan írhatok, majd hogy mi tetszet és mi nem vagy írhatjátok, hogy mit tegyek bele és mit vegyek ki amit majd nem azonnal, de próbálok teljesíteni. De elég ennyit a rizsából.
Jó olvasást :D:D:D